Jelentős részüket a szervezet nem tudja előállítani, ezért kívülről, a táplálékból vagy kiegészítők formájában kell testünkbe juttatni, mert bármelyik hiányzik is közülük, az életműködésünk károsodhat.

 A szerves anyagok, azaz a vitaminok mellett a szervezetnek szervetlen tápanyagokra is szükségük van. Ha ezekből a napi szükségletünk 100 milligrammnál több, akkor szervalkotó ásványi anyagoknak, ha kevesebb, nyomelemeknek nevezzük ezeket.

Az évszázad elején még semmit sem tudtunk ezekről a tápanyagokról, ám alig néhány évtized lefogása alatt csaknem ötven, az élethez nélkülközhetetlennek gondolt anyagot azonosítottak. Mindnek nevet és számot adtak, csakhogy a tudomány fejlődésével kiderült, hogy ezek zömét a szervezet elő tudja állítani. Ezért hiányos a mai vitamin ABC, az E után nem következik F, sem G. Mai ismereteink szerint 18-féle ásványi anyag és 13 vitamin szükséges az életfolyamatok fenntartásához.

Íme a legfontosabbak:
Zsírban felszívódó vitaminok
A – helyreállítja a bőr és nyálkahártyák épségét, nélkülözhetetlen a retina működéséhez, segíti a szem alkalmazkodását a sötéthez. Lelőhelye a máj, tej, tojássárgája, vaj, tengeri halak, sárgarépa, kelkáposzta, paraj.

D – szükséges a kalcium- és foszfátanyagcseréhez, a csontok és a fogak egészségéhez. Napfény hatására termelődik a bőrben, télen mesterségesen kell pótolni. Legjobb források az olajoshal, a csukamájolaj, tej, tejtermékek, tojás, vitaminozott margarin.
E – antioxidáns vitamin, ami a szervezetbe kerülő vagy ott keletkezett káros anyagokat (szabad gyököket) közömbösíti, stabilizálja a sejtmembránokat. Megtalálható a növényi olajokban, a zöldnövényekben és a gabonacsírákban.

Vízben oldódó vitaminok (Nem sokáig tárolódnak, ezért akár napi pótlásuk is szükséges lehet.)
B1 – a szénhidrátok és az alkohol lebontásában játszik szerepet, hiányában károsodnak a hám és az idegszövetek. Lelőhelye a máj, a barnakenyér, a hüvelyesek és az élesztő.

B2 – a zsír és fehérjelebontásban vesz részt, jelenléte a nyálkahártyák és a bőr épségének megőrzéséhez szükséges. Tejből és tejtermékekből, a májból, húsból, tojásból vehetjük magunkhoz.

B6 – a fehérjeanyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen, fontos a normális vérképzéshez, a központi idegrendszer működéséhez és a bőr anyagcseréjéhez. Leginkább a májban, a sovány húsokban, a teljes értékű gabonában, a tejben és tejtermékekben, a tojásban, élesztőben, a búzacsírában és a hüvelyesekben található.

B12 – a vörösvértestek képződését, valamint a vas beépülését szolgálja. A tojás, a hús, a máj és a tejtermékek a fő forrásai.

C – a kötőszövetek képződéséhez és a vérképző anyagok felszívódásához szükséges. A citrusfélék, a káposztafélék, a friss gyümölcsök a zöldpaprika és a petrezselyem zöldje a lelőhelye.

Niacin – a sejtekben zajló kémiai reakciókért és a szénhidrát-anyagcseréért felel. Legjobb forrásai a gabonafélék, a máj, a sovány húsok, a tej és a zöldfélék.

 
Folsav – a vörösvértestek képzésében segít a B12-nek, valamint a DNS és RNS molekulák anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen. Friss leveles zöldségekből, főzeléknövényekből, gyümölcsökből, halból és májból juthatunk hozzá.

Pantotensav – a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjéhez, a haj regenerálódásához, valamint az idegrendszer működéséhez szükséges. Máj-, vese-, hús- vagy a hüvelyesek, a brokkoli és a csiperkegomba fogyasztásával pótolható.

Ásványi anyagok
Kalcium – szükséges az izomzat és az idegrendszer normális működéséhez, szerepet játszik az anyagcsere minden területén, nélkülözhetetlen a csontfejlődéshez és a felnőttkori csontátépüléshez. Például a tejből és tejtermékekből vehetjük magunkhoz.

Magnézium – központi szerepe van a sejtműködés szabályozásában, az izom- és idegsejtek ingerlékenységének kontrolljában. Zöldfélék, halak, hüvelyesek és gyümölcsök tartalamazzák.

Kálium – az ingerületvezetésben, az izom- és idegműködés szabályzásában vesz részt. A zöldségek és gyümölcsök a fő forrásai.

Foszfor – a sejtek energiaháztartása és a csont- és fogképződés szempontjából meghatározó. A száraz hüvelyesek és az olajos magvak fogyasztásával pótolhatjuk.

 
Vas – a hemoglobinmolekula központi atomjaként a sejtek megfelelő oxigénellátáshoz nélkülözhetetlen. A vörös húsok, a tojás, a máj és egyéb belsőségek jelentik a lelőhelyét.

Réz – jelentős szerepe van a vérképzésben, a sejtlégzésben, az enzimháztartásban és az agyi anyagcsere-folyamatokban. Fokhagymában, vöröshagymában, spenótban, a petrezselyem zöldjében és a hüvelyesekben található leginkább.

Cink – fontos a DNS-, az RNS-molekulák, valamint a fehérjék szintéziséhez, az immunrendszer megfelelő működéséhez. Húsokból, májból, tojásból és a hüvelyesekből pótolhatjuk a hiányát.

Mangán – védi a sejtmembránokat a szuperoxidok, szabad gyökök káros hatásától.

Jód – létfontosságú a normális pajzsmirigyműködéshez, szükséges az idegrendszer, a csontozat fejlődéséhez, növekedéséhez. A tengeri halak, kagylók, tengeri só vagy a jódozott hazai só a legjobb forrása.

Forrás: http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=1&cid=44089